Ágasegyháza település elnevezése ma is rejtély, már a helységnevek keletkezését kutató több kiváló tudósunkat is foglalkoztatta, de eredménytelenül. A legegyszerűbb magyarázat a következő: Ágasegyháza elnevezése összetett szó. Ha szétválasztjuk, az utótag, "egyháza" jelentése az Isten háza, azaz a templom. Az előtag "Ágas" feltehetően a középkorban épült ágasfás, szelemenes templomára utal. Kő hiányában fa és vesszővázas, sárral tapasztott ágasfával díszített templomot építettek itt az Árpád-korban. Ágasegyháza lakossága kunok és magyarok. Ágasegyháza lakosai, kik itt születtek, vagy ide vetette őket a sors, csendesen, de igen erősen úgy érzik, hogy ez a táj melyhez tartoznak, az otthonuk. Ágasegyháza Lakosai számára ebben a rohanó világban egyre jobban előtérbe kerül a múlt emlékeinek felelevenítése, megőrzése.

"A múlt nélkül nincs jelen és nem lesz jövő"

Ágasegyháza lakói büszkék múltjukra, jelenükre, magyarságukra, mind e mellett büszkék testvértelepülési kapcsolatukra, anémetországi Lauter várossal, mellyel egyre szorosabb az együttműködés.

A településről

Ágasegyháza Község Bács-Kiskun megyében, az Alföldi nagy táj, a Duna-Tisza közi sík vidék középtáján, a Kiskunsági homokhát kis táj középső részén fekszik, Kecskemét megyeszékhelytől dél-nyugatra 20 km-re, az M 5-s autópályától 15 km-re. A Kecskemét-Solt-Dunaföldvárt összekötő 52-s útról Izsák felé lecsatlakozó közúton közelíthető meg Ágasegyháza. Tömegközlekedését a VOLÁN Rt. biztosítja mind az M5-ös autópálya, mind az M52-es főút irányába, óránkénti gyakorisággal közlekedik.

Lakói eredetükre nézve magyarok, kunok.
A Község lélekszáma: 2034 fő.
A Község területe 5587 ha, ebből belterülete 157 ha. A település belterülete folyamatosan fejlődik, egyre több lakóház épül, külterületen egyre több tanya cserél gazdát, melyeket külföldiek vásárolnak meg. ghasegyházán teljesen kiépített infrastruktúra van. A belterület sűrűn beépített. A külterületi tanyákat egyre inkább külföldiek népesítik be.A települést körülvevő terület jelentős része, mint a Kiskunsági Nemzeti Park része, helyi védettséget élvez, az ágasegyházi terület 1975-ben vált védetté. ermészetvédelmi jelentőségét a területen található növényi és állati életközösségek, élőlények sokszínűsége adja. Az érintetlen természeti szépségek nyújtotta lehetőségek kihasználatlanok. A településtől délre elterülő, különös védettséget élvező ősborókás lenyűgöző látványt nyújt, melyen keresztül halad a turista útvonal.

A település története

Régészeti kutatásokból tudjuk, hogy már az ókorban laktak ezen a te­rületen. Az elökerült régészeti leletek azt bizonyítják, hogy pásztornép telepedett le itt. A falu története az Árpád-kori kun időkre vezethető vissza. Az Árpád-kori kun település nyomait már az akkor mocsárral, réttel körülvett szigeten találjuk. A szigeten élő nép kis falut alakított ki, kicsinyke templomot épített magának az idök folyamán.. A tatárjárás alatt a falu elpusztult, templomát lerombolták, az itt élők el­menekültek, a helység lakatlan lett. 1353-ban I. (Nagy) Lajos királytól Ágasegyházát Karla János kapta meg.

Ágasegyháza 300 évvel ezelőtt virágzó község volt, amely valószínűleg a török ho­doltság alatt teljesen elpusztult. A török kiűzése után Kecskemét város sze­rezte meg Ágasegyháza puszta jelentős részét. Kecskemét birtokpolitikájá­nak következtében az ágasegyházi pusztát előbb legelőként hasznosították, majd a 19. század végén szőlő és gyümölcstelepítés céljából parcellázták, osztották ki a város lakói között. Létrejöttek a tanyák, majd a tanyaköz­pont. Ágasegyháza 1952. február 22-én alakult önálló községgé.

Ágasegyháza jelképei

A község címere:

Álló, csücsköstalpú pajzs négyelt, első ezüst (fehér)mezejében ötágú aranylombos faág lebeg; a második kékmezőben arany alapon egytornyú, vörös tetejű, arany keresztekkel ékesített fehér (ezüst)templom áll; a harmadik kék mezőben arany alaponvörös köpenybe és aranyos-ezüstös páncélba öltözött, baljában kerek pajzsot, jobbjában lángpallost tartó Szent Mihály arkangyal áll; a negyedik ezüst (fehér) mezőben aranyos szőlőfürtöktőlterhelt és szőlőlevelekkel ékes arany szőlővessző lebeg.A pajzson szembefordult aranyos csőrsisak nyugszik. Sisakdísz: szembefordult, vörös kalpagos, kék ruhás vitéz kinövő helyzetben, jobbjával aranyos görbe kardot, baljával háromágú, aranylombú faágat emel magasba.Sisaktakaró: mindkét oldalon ezüstfehér-kék.

A község zászlaja (lobogója):

Ágasegyháza község zászlaja (lobogója) téglalap alakú, mezője négyelt. Az első és negyedik mező negyed ezüst (fehér), a második és harmadik mező negyed kék. A zászlót rúdra szögezve használják. A díszzászlón el van helyezve a község címere is, és a szabad széleit aranyrojt szegélyezi.